|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 12 találat | lapozás: 1-12 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kis Boáz 1998. március 8.Márc. 7-8-án Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi központban ünnepélyesen megnyitották az Erdélyi Népfőiskolai Collégiumot. Az alapító okirat szerint az intézmény civil kezdeményezésként kívánja folytatni népfőiskolát alapító és fenntartó elődeinek hagyományőrző, értékteremtő, közösségépítő és hiterősítő munkáját. Nagy Attila püspöki titkár ismertette az 1998-as programot, kiemelve olyan témaköröket, mint A magyarság jövőképe Erdélyben, Elvándorlás-kivándorlás, Gazdasági változások. Dr. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke az 1989 utáni magyarországi népfőiskolákról beszélt, Tavaszi Hajnal a sárospataki és nagyváradi kezdeményezés között vont párhuzamot, dr. Csapó József szenátor s nemzeti önazonosság megőrzésé hangsúlyozta, Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Collégium elnöke kifejtette, hogy a népfőiskolai intézmények fogalma az utóbbi évtizedekben kitörlődött Romániában. Tőkés László püspök a felnőttképzés szerepéről, az egyház és kultúra viszonyáról beszélt. Másnap dr. Egyed Ákos professzor, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság elnökének Wesselényi 1848 tavaszán című tanulmányát olvasták fel. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./1999. október 11.Okt. 9-én tartották Nagyváradon a Kárpát-medencei népfőiskolai vezetők találkozóját. Dr.Bodnár Ákos, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára Hittel, lélekkel, felelősséggel, dr.Csapó I.József szenátor a Személyes szerepvállalás és felelősség kisebbségi léthelyzetben, dr. Kis Boáz lelkipásztor Szempontok a harmadik évezred református népfőiskolájához, Orbán Zoltán lelkipásztor A közösségépítés ezredvégi kérdései, míg Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivő, a Partiumi Közlöny főszerkesztője az Értelmiségi létminták egy hiányos képletű társadalom címmel tartott előadást. Okt. 10-én Tőkés László hirdetett igét a nagyvárad-olaszi református templomban, majd megkoszorúzták Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony szobrát. Az Erdélyi Népfőiskolai Collégium által szervezett találkozó városnézéssel ért véget. /Kárpát-medencei népfőiskolai vezetők találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./2000. június 26.Az erdélyi milleniumi rendezvénysorozat keretében jún. 24-én tartották meg Szilágycsehben a Szilágycsehi és Tövisháti Népfőiskola alakuló fórumát. Molnár Kálmán tövisháti református esperes több hónapos előkészítő munkájának köszönhetően jött létre ez a fórum. A népfőiskola helyi megteremtésével azt szorgalmazzák, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges szakinformációt, a különféle magyarországi támogatási, pályázati lehetőségeket megismertessék az érdekeltekkel, ugyanakkor a magyarságtudatot ápoló előadásokkal rendszeresen eljussanak a vidék emberéhez. A fórumra Szilágycsehbe érkezett dr. Inotay Ferenc magyar országgyűlési képviselő, a Magyar Népfőiskolai Collégium elnöke, dr. Kis Boáz lelkész, a Collégium ügyvezető elnöke, dr. Wallendums Árpád, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, Kocsis István és dr. Zétényi Zsolt magyarországi történészek. Dr. Inotay Ferenc hangsúlyozta: milleniumi fórum a Szent Korona országai közösségének, a magyar királyság ezer évvel ezelőtt történt megalakulásának emlékező fóruma is. A népfőiskola szerepe a határon túli magyarság körében elsősorban a magyarságtudat megőrzése és ápolása. Kocsis István a Szent Korona tanáról tartott előadást. Dr. Zétényi Zsolt előadásában arra kereste a választ, hogy törvényszerű volt-e Trianon? A trianoni döntés minden szempontból hibásnak és nemzetközi szinten károsnak bizonyult. Ezután a résztvevők megalakították a térség népfőiskoláját. Sajnálatos módon a tövisháti falvak többségéből nem jöttek el a lelkipásztorok. /Makkay József: Magyar népfőiskola alakult Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./2001. április 10.Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium feladata a hagyományőrzés és az értékfelmutatás, továbbá a közösségteremtés és -formálás, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető elnök. Az intézmény 2001-es programjainak Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ ad otthont, havonta tartanak egy előadást. Múlt hónapban indították a Népfőiskolai vasárnap című rendezvénysorozatot, melynek első állomása márc. 25-én volt, Ravasz László és az erdélyi magyarság kérdéskörét járta körbe Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor. Áprilisban Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője tart előadást a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiájáról és lehetőségeiről. Májusban Nagyváradi sajtótükör 1990-2000 címmel Indig Ottó tart előadást. Lesz élő irodalmi újság, helyi kortárs költők közreműködésével. Júniusban Péter I. Zoltán szakíró mutatja be az építészeti örökséget, júliusban pedig Bodnár Ákos, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára tart előadást a keresztyén orvos esélyeiről. Augusztusi vendégük Semjén Zsolt vallásügyi államtitkár, témája: Állam és egyház - a szekularizáció kihívásaival szemben. Előadást tart még a következő hónapokban Kis Boáz lelkipásztor, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke, Jakobovits Miklós képzőművész, Kiszely István történészprofesszor, végül Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora. /Papp Gy. Attila: Erdélyi Népfőiskolai Collegium. Gazdag programkínálat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./2001. május 21.Máj. 19-én A váradi magyar költészet századai címmel tartottak irodalmi estet a Varadinum programjának záróaktusaként. Tempfli József római katolikus megyés püspök vallott az irodalomhoz, a vershez fűződő érzelmeiről. Az esten jelen volt Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke, aki elsősorban a szervezet tevékenységéről, feladatairól beszélt. Ezután 15 kortárs költő /Dénes László, Szűcs László, Ferenc Zsolt, Szőke Mária, Nagyálmos Ildikó, Kinde Annamária, Goron Sándor, T. Szabó Edit, Tüzes Bálint, Fábián Sándor, Barabás Zoltán, Gittai István, Morvay László, Pataki István, valamint a Felvidékről érkezett Hodossy Gyula/ olvasott fel verseiből. Az est második részében többek között Janus Pannonius, Zsámboki János, Pázmány Péter, Nadányi János, Dutka Ákos, Miklós Jutka és Reményik Sándor költeményei hangzottak el. /Költészet az ezredvégen. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 21./2001. november 20.A Királyhágómelléki Református Egyházkerület új ezredévi közgyűlésén /nov. 16-17/, Nagyváradon foglalkoztak a státustörvény közelgő alkalmazásával "Jó kezekben van a státustörvény" - hangoztatta Tőkés László püspök a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ s a civil szervezetek közti, november 7-i kolozsvári hármas-egyeztetéssel kapcsolatban. Nagyon sok apró településen, ahol az RMDSZ-nek nincs szervezete, az egyház az egyedüli megoldás a törvény alkalmazására. Tőkés László püspök felolvasta az egyházkerület státustörvénnyel, illetve az Európai Bizottság Romániáról szóló jelentésével kapcsolatos állásfoglalását, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A püspök javasolta, hogy Sulyok István Református Központnak kereszteljék az egyházkerületi székházat, a Partiumi Keresztyén Egyetemet, az Arany János Kollégiumot és a Várad-Újvárosi Református templomot, illetve a parókiát magába foglaló épületegyüttest. - Közgyűlési határozatban tiltakoztak az egyházi javak, ingóságok, kegyszerek, levéltári dokumentumok állami összeírása ellen. Kiosztották a Pro Partium, Pro Ecclesia és Pro Ecclesia Militans díjakat is. Másnap, a hagyományokhoz híven, felszentelték a frissen végzett lelkészeket. /(Balla Tünde): Ezredévi közgyűlés Királyhágómelléken. Jó kezekben a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Újabb államosítási kísérlettől tart a Királyhágómelléki Református Egyházkerület - hangzott el a közgyűlésen. A szaktárca több ízben is sürgette az egyházkerület vezetőit, hogy adjanak át pontos jegyzéket az ingó vagyonról "a védelem biztosítása végett". A közgyűlés tiltakozik az eljárás ellen. Vetési László szakelőadó ismertette a szórványügyi helyzetet és az ez ügyben tervezett további lépéseket. A közgyűlés Vetési Lászlót megerősítette a Református Szórványgondozó Szolgálat vezetői tisztségében. Az egyházkerület vezetőségét egyre sürgetőbb felszólításokkal próbálja rávenni a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, valamint a rendőrség arra, hogy adjon le egy pontos jegyzéket ingó vagyonáról. Ebben szerepelnie kell a levéltári anyagnak, könyveknek, kegytárgyaknak. A leltárt követelők arra hivatkoznak, hogy mindez a nemzeti örökség része, és biztosítani akarják a védelmüket. A jogtanácsos gyanúsnak minősítette a kérelmet, rámutatva, a kommunizmusban ugyanez a folyamat zajlott le; akkor a jegyzék átadása után az elvtársak el is szállítottak mindent. Majd akkor hisszük el, hogy segítő szándék vezeti őket, ha előbb visszaadják a múlt rendszerben elvett javainkat - hangzott el az ülésen. A résztvevők felhatalmazták az igazgatótanácsot, fogalmazzon meg tiltakozást az újabb államosítási kísérlet ellen. Nov. 17-én lelkészszentelés zajlott, majd bemutatták a II. Helvét Hitvallás revideált fordítását és tudományos magyarázatát tartalmazó kötetet. Molnár János: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története című könyvének második részét, az 1945-től 1989-ig terjedő időszakot felölelő kötetet Forró László tanácsos méltatta. Pro Partium-díjat kapott Beke György író, dr. Bodnár Ákos orvos, a németországi Gustav Adolf Werk, dr. Kis Boáz lelkipásztor, dr. Molnár Ambrus lelkipásztor-néprajzkutató (post mortem), Gellért Sándor költő (post mortem), Szabó Dániel főgondnok, Lakóné Hegyi Éva tanárnő, Pávai Gyula tanár, Péter I. Zoltán újságíró, dr. Tonk Sándor főgondnok. Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki dr. Semjén Zsolt magyarországi helyettes államtitkárt, Balog Zoltán magyarországi miniszterelnöki főtanácsadót, John Johansen Berg angliai nyugalmazott lelkipásztort, Olosz Lajos költőt (post mortem), Szilágyi Béla főgondnokot, Waritzné Herdeán Gyöngyi lelkipásztort. Pro Ecclesia gyülekezeti díjban részesült Sándorfalva-Szolnokháza, Szinérváralja, Bályok és Szilágyballa. A Pro Ecclesia Militans-díjat Székely Lajos lelkipásztor kapta. /T. Szabó Edit: Államosítanának? Figyelmeztet az egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./2001. december 3.A szilágycsehi Tövisháti Népfőiskola a vidék anyanyelv- és nemzeti identitásápoló fórumaként idén másodszor hívott meg jeles magyarországi szakembereket előadást tartani. Dr. Kis Boáz református lelkész, a Magyar Népfőiskolai Kollégium elnöke, dr. Kiszely István őstörténet-kutató, magyarországi, németországi és egyesült államokbeli egyetemek professzora, Kocsis István történész, egyetemi előadótanár és dr. Gidai Erzsébet professzor asszony, országgyűlési képviselő voltak az előadók. Kocsis István történész a Szent Korona misztériumáról és annak időszerűségéről tartott előadást. Dr. Kiszely István kifejtette: a hun-avar-magyar hármas népvándorlás egyazon törzsi eredetet igazol, olyan közép-ázsiai gyökereket, amelyeknek nincs közük a finnugor származáshoz. Tana nem új, hiszen ezek a kutatások az 1800-as évek eleji történelmi írásokban még jelen voltak. Azután tüntették el azokat és agyalták ki az új magyar őstörténetet, amelynek nincs köze a valósághoz. Dr. Gidai Erzsébet volt MIÉP-es, ma független képviselő többek között Magyarország EU-s csatlakozását értékelte, hangsúlyozva: a csatlakozás előfeltétele a Kárpát-medencei magyarság helyzetének megnyugtató rendezése kell legyen. Molnár Kálmán esperes Olosz Lajos költő és egyházkerületi főgondnok születésének 110. évfordulójára emlékezett. /Makkay József: Magyar múltunk a jövő tükrében. Tövisháti népfőiskolai fórum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2003. október 20.Magyar világ az Európai Unióban címmel szervezett konferenciát okt. 16-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Megállapították, hogy a globalizáció és európai integráció folyamatában a magyarságnak nyelvi, kulturális értékei folytán jó esélyei vannak a megmaradásra, még akkor is, ha Trianon óta harmadannyival növekedett Kárpát-medencei számunk, mint a 19-20. század fordulóján volt, miközben környező szomszédaink kétszer annyian lettek ezalatt. Dr. Pomogáts Béla kifejtette: a történelem során nyelvünk többször is veszélybe került, a nemzethalált máskor is megjósolták. Egy felmérés az európai nyelvek sorában az előkelő 11. helyre sorolta a magyart, a világ 6 ezer nyelve közt is a 45-ik. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT elnöke szerint is van helyünk az EU-ban, hisz az etnikai másság elfogadott Európában, bár a homogenizáló és asszimiláló román politika ezt nehezen fogadja el. A magyarság dolga tehát felmérni a helyzetet, és új nemzetkoncepciót kidolgozni, hogy az integráció negatívumaival fölvegye a harcot. Dr. Kis Boáz a népnevelés fontosságáról értekezett, különböző népfőiskolai nevelési modelleket mutatva be. Konferenciazáró előadásában Tőkés László királyhágómelléki püspök vizsgálta a magyarság eu-s esélyeit. /Balla Tünde: A magyarságért való aggódás nem újkeletű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./2007. április 2.A hegyközújlaki Partiumi Népfőiskola tíz éve működik. Legutóbb március 30-án tartottak előadást neves irodalmárok és történészek. A szépszámú közönséget a házigazda, Orbán Zoltán református lelkipásztor köszöntötte. Elsőként Raffay Ernő budapesti történész beszélt a két világháború közötti időszakról. Kiemelte: sokszor elhallgatnak dolgokat, az is előfordul hogy teljesen másképpen állítják be a történteket, mint ahogyan azok végbementek. Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész Nyírő József életéről és munkásságáról beszélt. A „székelység írója” az emigrációban sem feledkezett el népéről, külhonban is folyton azért küzdött, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet a trianoni döntés igazságtalanságára. Azzal próbálta megvilágítani az igazságot, hogy regényeit azokra a tényekre építette, amelyeket mélyen elhallgattak vagy megmásítottak. Az én népem, Mádéfalvi veszedelem és a Néma küzdelem című regényei fénylő pontjai a magyar irodalomnak. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke arra figyelmeztetett, hogy a versenyképesség érdekében a népfőiskoláknak mint civil szervezeteknek lépést kell tartani a technikai fejlődéssel. A magyarok őstörténetéről Pápay Zoltán, nagyváradi vállalkozó tartott előadást. /Borsi Balázs: Tízéves a hegyközújlaki Partiumi Népfőiskola. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 2./2010. november 23.Szociális központot avattak Hegyközújlakon. Merjünk nagyot álmodniA Hegyközújlaki Református Egyházközségben szociális központot avattak november 21-én, vasárnap. Az egész napon át tartó vallásos, kulturális eseményre közel kétszázan érkeztek. Jöttek vendégek a csákvári, szepsi és váncsodi testvérgyülekezetektől is, sőt olyan olaszországi és magyarországi vállalkozók is megtisztelték jelenlétükkel az ünnepi eseményt, akik anyagilag és munkájukkal is hozzájárultak e központ létrejöttéhez. Délelőtt Kis Boáz csákvári lelkipásztor és a szlovákiai Szepsiből érkezett Gábor Lajos esperes igehirdetésére gyülekeztek az ünneplők. A református templom megtelt vendégekkel. Pető Csilla és Derzsi Ákos parlamenti képviselők is megtisztelték jelenlétükkel a hegyközi település rendezvényét. Házigazdaként Orbán Zoltán lelkipásztor hangsúlyozta, hogy e kis gyülekezet csak a romániai törvények engedte ütemben tud előrehaladni, nagy dolgokat létrehozni. Céljuk egy 200-250 férőhelyes öregotthon megépítése Hegyközújlakon, de a létesítmény létrehozásához és beindításához szükséges állami támogatást csak egy minimum hathónapos akkreditálási folyamatot követően nyerhetik el. Reményét fejezte ki, hogy a két jelenlévő RMDSZ-es képviselő is segíti majd az ügy előremenetét. Mint mondta, az öregotthon megépítésének reményében született meg az ötlet a multifunkcionális központ létrehozásáról, amely a hegyközi idős, rászoruló, magányos embereket kívánja szolgálni. Mintegy félezer nyugdíjas házi beteggondozását is felvállalják, de mindezek mellett szeretnék az időseket bevonni a közösségi életbe, pezsgőbbé tenni hétköznapjaikat mind vallási, mind kulturális téren, de akár egy-egy kártya- vagy sakkpartira is lehetőségük nyílik a hegyközieknek ebben a szociális központban. „A közösség él, és élni akar! Csak úgy tudunk előre haladni, ha nagy dolgokat merünk álmodni, és létrehozni” – hangsúlyozta Orbán tiszteletes. A szociális központ épülete eredetileg a római katolikus egyházé. Huszonöt évre bérelte ki a református egyház, cserében a rendbetételre fordított beruházás értékéért. Sajnos voltak rosszindulatú, ellenséges megnyilvánulások is a központ létrehozása körül. A tiszteletes elmondása szerint például többen is azt terjesztették, hogy „eladták a papnak” a kultúrotthont. Mindenesetre komoly kihívás az öregotthon megépítése, viszont az eddigi megvalósítások – a parókia kibővítése, a varroda létrehozása és a templom teljes felújítása – után számukra már szinte semmi sem tűnik lehetetlennek, csak kitartás és akarat kérdése az egész. A délutáni istentiszteleten Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szolgált. Igéjének üzenetét a 46. zsoltárra építette, amelyet a „hit zsoltárának”, a „bizalom zsoltárának” sőt névadója után „Luther zsoltárának” is neveznek, hiszen Luther, amikor testi-lelki válságban, életének mélypontján volt, a 46. zsoltár vigasztalásához fordult. „Amiben az egyház hisz, azt megéneklik. Amiben az egyház hisz, azt megépítik” – idézte az alkalomhoz illően Csűry. Hozzáfűzte: „Tenni kell azért, hogy jobb sorsa legyen annak a világnak, amelyben szolgáltok és éltek. Célunk közelebb hozni embert az emberhez, embert az Istenhez” – hangsúlyozta. Azt sem felejtette el megjegyezni, hogy a 21. század emberei sajnos nem a templomokban, hanem a bevásárlóközpontokban, stadionokban gyűlnek össze. „2500 esztendő mélységéből érkezik a kérdés: „Hol keresed te a helyed? Hol keresed te a másik embert? Sok tízezer idegen között, vagy a testvéreid, barátaid, társaid között?” Továbbá kiemelte, hogy a mai kor embere nem állhat meg az építésben. Nemcsak templomra van szükség. Záporoztak a kérdések: „Hol vannak azok, akikért építeni kell, akikért mindent meg kell tenni? Vajon hol van letéteménye a boldogságnak? Vajon hol van a cél?” Csűry szükségesnek tartotta a szociális központ létrejöttét, hiszen az árvák, az özvegyek, az idősek, a betegek félnek magányukban, szükségük van a támogatásra, a biztonságra, az összetartozás érzésére. Biztonságot ad számukra a hit, az örök ajándék, amely meggyógyít betegségben, bánatban, de mellénk áll vétkeinkben is. Az ünnepi istentiszteleten a nagyvárad–rogériuszi énekkar szolgált, majd a Himnusz eléneklése előtt Orbán Zoltán minden vendéget és támogatót megajándékozott egy-egy festménnyel, könyvvel, illetve emléklappal. Már sötétedett, amikor az egybegyűltek a templomból átvonultak a felavatandó szociális központba, ahol terített asztal várta őket. Sajnos a szalag átvágása nem ment zökkenőmentesen, ugyanis a mintegy 160 fős ünneplő sereg még az avatási ceremónia előtt bevonult a terembe, így kiterelték őket onnan az udvarra, hogy a forgatókönyvnek megfelelően csak a szalag átvágása után lépjék át a küszöböt. Riccardo Leonetti olaszországi vállalkozó és a római katolikus egyház részéről Fodor József vikárius vágták el az avatószalagot. Ezután mindenki elfoglalta a helyét a terített asztal mellett. Nem csak evés-ivással ülték meg a jeles eseményt, de estébe nyúló előadással, tánccal és énekkel szórakoztatták a jelenlévőket a meghívott vendégművészek: a Kiss Stúdió Színház (Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színészházaspár), a hegyközújlaki néptáncosok és a csákvári férfi dalkör. Sükösd T. Krisztina, Reggeli Újság (Nagyvárad) 2012. január 16.Népfőiskolai képzés csángóknakHasznosnak ítélte a hétvégén zárult csángóföldi felnőttképzést a Magyar Népfőiskolai Collegium (MNC) vezetője; Kis Boáz az MTI-nek hétfőn elmondta: a következő ilyen képzést márciusban szeretnék megtartani. Kis Boáz a MNC ügyvezető elnöke tájékoztatása szerint január 9-15. között tartották a felnőttképzést. A program keretében Klézsén, Külsőrekecsinben és Forrófalván zajlottak az előadások egyebek mellett a mezőgazdaság, az egészségügy, a társadalomtudományok témakörében. A felnőttképzés hetén 12 előadó szólalt fel a mintegy 50 fős hallgatóság előtt. Kis Boáz hangsúlyozta, hogy a képzéssel a Csángóföldön, elsősorban a mezőgazdaságból élőket szeretnék segíteni, hogy ott helyben meg tudjanak erősödni. A magyarul jól beszélő, de olvasni magyar nyelven nem tudóknak román-magyar nyelvű könyveket is vittek, hogy a szakirodalomból tájékozódni tudjanak – tette hozzá. Az ügyvezető elnök közlése szerint a Magyar Népfőiskolai Collegium immár ötödik alkalommal látogatott el Csángóföldre, s terveik szerint, a jövőben rendszeressé teszik a népfőiskolai képzést. A következő oktatási programot márciusban szeretnék megtartani. Kis Boáz közölte azt is, hogy a képzéssel egy időben, az egyszerűsített honosítási eljárás keretében a hétvégén kilenc ott élő tette le a magyar állampolgársági esküt. MTI Erdély.ma 2012. július 23.Kiút a gazdasági és lelki válságból - megkezdődött a Magyar Népfőiskolai Collegium konferenciaheteNemcsak gazdasági, hanem lelki válságban is vannak ma az emberek, ebből keresi a kiutat a Magyar Népfőiskolai Collegium (MNC) huszadik alkalommal Balatonszárszón megrendezett jubileumi konferenciahete - mondta Kis Boáz, a szervezet ügyvezető elnöke a hétfői nyitónapon. A magyar-magyar kapcsolatok erősítését célként meghatározó civil szervezet nyitóáhítattal kezdődött konferenciáján mintegy 120-an vesznek részt. A többségében hívő, különböző felekezethez tartozó érdeklődők Kárpátaljáról, a Felvidékről, Erdélyből, a Délvidékről és Magyarországról érkeztek. Kis Boáz köszöntőjében azt mondta: ma olyan szellemi, lelki káoszban élünk, amely lerombolja a személyiséget, ezért a társadalomnak sok mindenen kell változtatnia. A konferencia célja, hogy ebben az útkeresésben segítséget nyújtson a résztvevőknek. A hétfőtől vasárnapig tartó rendezvény első napján Márkus Béla egyetemi tanár beszélt Nyírő József mai arcáról, a következő napokon teológusok, kormányzati tisztségviselők, egyetemi tanárok, kutatók, politológusok és művészek tartanak előadásokat. Az MNC idei célja a csángók felkarolása; szó lesz arról is, milyen hatást gyakorol a csángókultúra a magyarságra. Esténként a Kárpát-medencei magyar kastélyokról, várakról, templomokról tartanak vetítésekkel egybekötött előadásokat. MTI lapozás: 1-12
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
